Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjától óriási lendületet kap a magyar tudomány – mondta Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) elnöke szerdán az M1 aktuális csatornán.
Krausz Ferenc felfedezése kapcsán Gulyás Balázs úgy fogalmazott: amellett, hogy egy hatalmas intellektuális teljesítmény – hiszen a fizika alapelveinek megfelelően ki tudott dolgozni egy olyan módszert, amivel a világ legrövidebb fényimpulzusait elő tudta állítani – ezt azonnal alkalmazta is különböző területeken, köztük az orvostudományban. Ennek egyik gyakorlati alkalmazása, hogy az emberek egy csepp véréből úgynevezett molekuláris ujjlenyomatot lehet levenni.
Az a fantasztikus Krausz Ferenc felfedezésében, hogy a Nobel-díjas fizikus nem állt meg ott, hogy óriási áttörést ért el vele a fizikában, hanem azonnal elkezdte alkalmazni – mondta. “Ez egy példamutató minta minden kutató számára” – hangsúlyozta a HUN-REN elnöke, aki beszélt arról is, hogy az alapkutatás és az alkalmazott kutatás valójában soha nem választható szét egymástól. Gulyás Balázs szerint az a jó kutatás, amelynek eredménye nagy hatású, nagy áttörés az elméleti ismeretek terén, ugyanakkor alkalmazható az élet különböző területein is.
Krausz Ferenc óriási felfedezésének köszönhetően, amellyel pillanatfelvételeket tud készíteni az atomok és benne az elektronok állapotáról, nem csak az orvostudományban, de az anyagok megismerésének rengetegek más területén is tudományos áttörések várhatóak – mutatott rá Gulyás Balázs, aki kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy Krausz Ferenc kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is, ahol egy kutatócsoportot vezet a Nobel-díjas fizikus.
Karikó Katalin és Krausz Ferenc sem állt le egy elméleti felfedezésnél – méltatta Gulyás Balázs. Hozzátette, az óriási elméleti felfedezéseiket alkalmazták és elkezdték azt kiterjeszteni különböző területekre. A Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta: Karikó Katalin egy csodálatos alapkutatási felfedezést tett óriási intellektuális áttöréssel, amellyel emberek millióinak életét mentette meg. Krausz Ferenc esetében ez a hatalmas felfedezés az anyagvizsgálatokhoz, azon belül is például az emberi vérben lévő fehérjék vizsgálatához vezetett és ennek óriási jövője van a gyakorlati alkalmazások terén is.
Gulyás Balázs a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt arról is, hogy Magyarország a kutatás-fejlesztésre fordított összegeket tekintve az európai országok középmezőnyének alsó felében helyezkedik el. Az a cél, hogy belátható időn belül a középmezőny felső egyharmadába kerüljön az ország, amelyhez mind a pénzügyi, mind az infrastrukturális és a személyi feltételek is adottak – hangsúlyozta. A szerda reggeli műsorban Gulyás Balázs különösen fontosnak nevezte a tehetséggondozást.
Beszélt arról is, hogy az anyagi eszközök fontosak, de sokkal inkább szemléletváltásra van szükség. Külföldi tapasztalatait példaként említve, a sikeres külföldi minták magyar viszonyokba való átültetését szorgalmazta. Fontosnak nevezte, hogy teljesítményalapú legyen a kutatás és a tudomány finanszírozása. Hangsúlyozta, minden felfedezést azonnal intellektuális, társadalmi és gazdasági értékké kell tenni, ezt bizonyítja mind a két Nobel-díjas munkássága is.